Növényi “tej” a kávéban – Melyik mit tud?
Manapság egyre gyakoribb, hogy a reggeli latténkat vagy cappuccinónkat tehéntej helyett valamilyen növényi itallal kérjük. De vajon miért választanak sokan növényi tejet, és melyik alternatíva mit nyújt a kávéban? Az alábbiakban könnyed áttekintést adunk a legnépszerűbb növényi italokról – zabtej, mandulatej, szójatej, kókusztej, rizstej – összehasonlítva őket íz, habosíthatóság, egészségügyi hatások és kávé kompatibilitás szempontjából. Kezdő otthoni kávézóként vagy egészségtudatos fogyasztóként így megtalálhatod, melyik növényi tej illik leginkább az ízlésedhez és életmódodhoz.
Ha komolyabban elmerülnél a kávék világában, nézd meg professzionális barista képzésünket is, ahol többféle növényi italt is kipróbálhatsz a gyakorlatban.
Miért választanak sokan növényi tejet?
Számos oka lehet annak, hogy valaki a tehéntej helyett növényi alapú italra váltson a kávéjában. Az egyik leggyakoribb indok a laktózintolerancia vagy tejfehérje-érzékenység – ilyenkor a hagyományos tej fogyasztása kellemetlen tüneteket okozhat. A növényi italok természetesen laktózmentesek, így az erre érzékenyek is gond nélkül fogyaszthatják őket. Ugyancsak sokan vannak, akik vegán életmódot követnek, és etikai okokból kerülik az állati eredetű termékeket, beleértve a tejet is. Számuk világszerte nő, ma már a legtöbb kávézóban is alap, hogy a vendég alternatív tejet kérhet a kávéjába.
Különböző növényi italok
Az egészségtudatosság is közrejátszik: a növényi italok koleszterinmentesek, és többnyire kevesebb telített zsírt tartalmaznak, mint a teljes tej – kivéve talán a kókuszitalt, amelynek magasabb a telítettzsír-tartalma (bár javarészt közepes láncú zsírsavakból, MCT, amelyek gyorsan energiává alakulnak. Emellett a növényi italok gyakran hozzáadott vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak, például kalciumot, D-vitamint, B12-vitamint, hogy táplálkozási szempontból közelítsenek a tejhez . Környezeti megfontolások is szerepet játszhatnak: egyesek azért váltanak növényi italokra, mert az állattartás ökológiai lábnyoma nagyobb. Például a tehéntej előállítása jóval több földterületet és vizet igényel, valamint nagyobb a szén-dioxid-kibocsátása, mint bármely növényi alternatíváé. Így a zab-, szója- vagy mandulaital választásával a környezetet is kímélhetjük. Végezetül pedig egyszerű ízlésbeli okok is lehetnek: van, aki jobban szereti mondjuk a zabtej természetes édességét, a mandulatej enyhén diós aromáját vagy a kókusztej egzotikus ízét a kávéjában, mint a tehéntejét.
Legnépszerűbb növényi tej alternatívák és rövid bemutatásuk
Számtalan növényi alapanyagból készülhet “tej” (helyesebben növényi ital) – gabonákból, olajos magvakból, diófélékből, hüvelyesekből stb. Az alábbiakban az öt legismertebb alternatívát mutatjuk be röviden, amelyek a leggyakrabban kerülnek a kávéscsészékbe:
Zabital:
Zabpehelyből készülő ital, amely az utóbbi években az egyik legnépszerűbb választássá vált a kávézókban. Ennek oka, hogy állaga krémes és sűrű, ízében pedig enyhén édeskés, gabonás jellegű. A zabtej természetes módon tartalmaz rostokat (béta-glükánokat), amelyek jót tesznek a szívnek és csökkenthetik a koleszterinszintet . Fehérjetartalma is viszonylag magas a többi növényi alternatívához képest, bár a tehéntejét nem éri el . Gyakran dúsítják kalciummal és vitaminnal. Összességében selymes, “vajas” textúrájú, ami miatt sokak szerint a legjobban hasonlít a tejre a kávéban. Hátránya, hogy a zabital – főleg a nem cukrozatlan verziók – több természetes cukrot és kalóriát tartalmazhatnak, mint például a mandulaital.
Mandulaital:
Őrölt mandulából és vízből készül, ízében enyhén diós aromájú, néha kicsit kesernyés utóízzel. Kalória- és szénhidráttartalma alacsony, különösen a cukrozatlan változaté. Természetes E-vitamin-forrás (antioxidáns) és tartalmaz kalciumot, D-vitamint is, gyakran hozzáadott formában. Állaga a bolti mandulaitalnak általában hígabb, vizesebb, hiszen az alapanyag-tartalom alacsony (sok márka nagy része víz). Éppen ezért a fehérjetartalma jóval alacsonyabb, mint a tejé vagy a szójáé, és ez befolyásolja a habképződést is. Előnye, hogy nagyon könnyű, alacsony kalóriatartalmú ital, és a diós íz némi plusz aromát ad a kávéknak. Létezik édesített és natúr (hozzáadott cukor nélküli) változata is; utóbbi nem befolyásolja annyira a kávé édességét vagy a vércukorszintet.
Szójaital:
A legrégebbi növényi tejhelyettesítő, szójababból készül. Magas fehérjetartalma miatt tápanyagtartalma az egyik legjobb – majdnem annyi fehérje van benne, mint a tehéntejben, és teljes értékű fehérjeforrás (minden esszenciális aminosavat tartalmaz). Gyakran kalciummal, B12- és D-vitaminnal dúsítják, hogy a tejhez hasonló legyen tápanyagprofilja. Zsírtartalma alacsony, koleszterint nem tartalmaz. Glikémiás indexe alacsony, azaz a szójatej nem okoz nagy vércukorszint-ingadozást – ezért cukorbetegek is bátran fogyaszthatják. Ízre eléggé semmleges, talán egy nagyon enyhe “babos” mellékízt érezhetünk tisztán fogyasztva, de a jó minőségű szójaital a kávéban szinte észrevétlen ízű. Állaga a mandulaitalnál sűrűbb, de valamivel hígabb, mint a tehéntej). Széles körben elterjedt, megfizethető alternatíva, szinte mindenhol kapható.
Kókuszital:
A kókuszdió húsából préselt tejfehér ital. Gazdag, krémes textúrájú, természetes sűrűséggel és magas (telített) zsírtartalommal. Ennek köszönhetően nagyon lágy, selymes ital, ami egzotikus hangulatot ad. Íze jellegzetesen kókuszos, édeskés, ami a kávéban is megmarad. Sokan szeretik ezt a különleges, trópusi aromát, mert extra élményt ad a megszokott kávénak anélkül, hogy mesterséges szirupot vagy ízesítőt kellene használni. Tápanyagait tekintve a kókusztej kiemelkedik MCT zsírsavakkal, amelyek a szervezetben gyorsan energiává alakulnak, és kissé pörgetik az anyagcserét. Vitaminok közül gyakran dúsítják kalciummal, B12-vel. Természetes formájában nem tartalmaz sok fehérjét vagy szénhidrátot, így a vércukorszintet nem emeli meg jelentősen (ha nincs cukor hozzáadva).
Rizsital:
Barna rizsből készített, nagyon könnyű és híg növényi ital. Íze semleges, egyesek szerint hasonlít a tehéntejhez, csak kevésbé karakteres. Édeskés utóíze lehet a rizs természetes keményítőjének cukorrá alakulása miatt, de általában visszafogott. Előnye, hogy mindenmentes: laktóz-, szója- és diómentes, így az ételallergiások és érzékenyek gyakori választása. Tápanyagban nem bővelkedik, fehérjetartalma nagyon alacsony, viszont például foszforban, vasban és magnéziumban lehet gazdagabb, ami kifejezetten a csontok, fogak egészségét támogatja. A bolti rizstejeket is dúsítják általában kalciummal és D-vitaminnal. Híg, vizes állaga miatt önmagában frissítő, könnyen iható, de pont emiatt a kávét is kissé felhígíthatja. Kalóriatartalma közepes, de a glikémiás indexe magas (jellemzően 70-90 között), tehát gyorsabban emeli a vércukrot, mint más alternatívák.
Borsóital
A borsótej a növényi italok legújabb generációjának egyik izgalmas tagja. Bár a neve alapján zöldborsóra gondolnánk, valójában szárított sárgaborsóból (hasított borsóból) készül. A gyártás során a borsót lisztté őrlik, majd a fehérjét elválasztják a keményítőtől, és vízzel elegyítik – így kapják meg a tejhez hasonló, világos színű ital alapját. Az eredmény egy kellemesen semleges ízű, krémes ital, ami első kóstolásra meglepően hasonlít a tehéntejre (nincs “borsóíze”!). Nincsenek benne a növényi italokra jellemző markáns utóízek, így kávéval keverve nem nyomja el a kedvenc kávéfajtánk aromáit, harmonikusan simul az italba. Ráadásul a borsó az egyik legfenntarthatóbb növényi fehérjeforrás: termesztéséhez jóval kevesebb vizet és földterületet igényel, mint például a mandula vagy a zab. Tehát a borsóitalt nem csak a kellemes íz és tápérték, hanem a környezeti fenntarthatóság szempontjából is nyugodt szívvel önthetjük a reggeli kávénkba.
Burgonyaital
A burgonyaital talán a legújabb őrület a növényi tejek világában. Elsőre bizarrul hangozhat a krumpliból készült tej, de fontos megjegyezni, hogy egyáltalán nincs krumpli íze – nem a kifacsart burgonyaléről van szó! Ezt az italt főtt burgonyából állítják elő, amelyhez egy kis repceolajat kevernek, majd egy speciális, szabadalmaztatott eljárással emulziót hoznak létre. Az eredmény egy meglepően sűrű és krémes állagú, homogén ital. Ennek az egyedülálló burgonya- és repceemulziónak köszönhetően nem válnak szét az összetevők, bárhogyan is használjuk, és a hagyományos tejhez hasonlóan habosítható. Ízében is semleges, enyhén édeskés (de tényleg nincs krumplipüré jellegű aroma), ezért a kávéval remekül harmonizál: nem fordul ki benne, szépen összeáll az eszpresszóval, és egy lágyabb, kerekebb ízvilágot kapunk. A burgonyaital előnyei közé tartozik, hogy szinte teljesen allergénmentes. Nem tartalmaz laktózt vagy tejfehérjét, glutént, szóját, sem pedig dióféléket – tehát azok is nyugodtan fogyaszthatják, akik ezekre érzékenyek vagy allergiásak. Ezzel a tulajdonságával rögtön ki is érdemelte a “legjobb allergiabarát termék” díjat egy 2021-es nemzetközi innovációs versenyen . Továbbá a burgonyaital kimagasló a fenntarthatóság terén. A burgonya termesztése rendkívül hatékony: lényegesen kevesebb vizet és földterületet igényel, mint a mandula- vagy zabital alapanyagáé. Egyes adatok szerint a mandulatejhez viszonyítva 56-szor kevesebb víz szükséges ugyanannyi burgonya előállításához. A gyártó cég (a svéd DUG) számításai alapján pedig a burgonyaital szénlábnyoma 75%-kal alacsonyabb, mint a tehéntejé. Ez azt jelenti, hogy a bolygó szempontjából az egyik legjobb alternatíva került a csészénkbe. Összegezve: a burgonyatej nemcsak ízletes és sokoldalú (akár főzéshez, sütéshez is használható), de a környezet és az érzékenységek szempontjából is az egyik legbarátságosabb választás a
Szója
(Megjegyzés: Az EU-s előírások miatt ezeket hivatalosan “növényi ital”-nak nevezik, nem tejnek, de a köznyelvben továbbra is növényi tejként hivatkozunk rájuk.)
Hogyan viselkednek a növényi tejek a kávéban?
Felmerül a kérdés: miként hatnak ezek az italok a kávé ízére és állagára? Mennyire habosíthatók, és nem csapódnak-e ki a forró eszpresszóban? Nézzük sorra, mire számíthatsz, ha a kávédba valamelyik növényi tejet öntöd.
Íz és aromák:
Minden alternatíva egy kis plusz ízt ad a kávéhoz, eltérő módon. A zabtej például malátás, gabonás aljegyeket hoz, ami sok kávéfogyasztónak kellemesen harmonizál az italban. A mandulatej diós aromája finoman kiérződik – egy friss pörkölésű espresso esetében ez izgalmas extrát adhat, bár néha enyhe mandulás kesernyésséget is észre lehet venni. A kókusztejet választva nehéz nem észrevenni a kókusz egzotikus ízét, ami dominánsabb lehet: a lágy, édes kókuszíztől a kávé szinte desszert jelleget kaphat. A szójatej ezzel szemben semleges ízű, így nem fogja “elrontani” vagy elnyomni a kávé aromáját – emiatt a baristák kedvelik is, hogy biztosan a kávé karaktere marad előtérben. A rizstej pedig annyira visszafogott ízű, hogy szintén hagyja érvényesülni a kávét; gyakorlatilag csak “fehéríti” az italt, különösebb plusz íz hozzáadása nélkül. Ez előny, ha valaki tényleg csak tejhelyettesítőt keres.
Habosíthatóság és textúra:
Itt már jelentősebb különbségek vannak. Általánosságban elmondható, hogy a habképzés kulcsa a fehérjetartalom – ebben a tehéntej verhetetlen, de a növényi tejek közül a magasabb fehérjetartalmúak (pl. szója, zab) adnak jobb habot.
A zabtej a legtejszerűbb alternatíva ebből a szempontból: gőzöléskor szinte úgy viselkedik, mint a tej, szép, krémes mikrohabot lehet belőle készíteni. Igaz, a hab nem olyan stabil és tartós, mint a teljes tej esetében, de latte art-ra így is alkalmas lehet vele dolgozni. A szójatejjel is lehet habot készíteni, sőt sűrű, tömör habot ad, ami textúrájában kellemesen krémes. Ugyanakkor a baristák szerint a latte art minták öntése nehezebb szójahabbal, mert máshogy viselkedik a tejhez képest (gyorsabban ülepszik).
A mandulatejjel már vegyesebbek a tapasztalatok: önmagában változó a habosíthatósága, sokszor csak egy vékonyabb, nagyobb buborékos habréteget ad, és alatta vizes marad a kávé felszíne. Viszont ma már több cég kínál kifejezetten barista mandulatejet, amely extra összetevőkkel (például emulgeálószerekkel) van tuningolva, így gazdagabb és stabilabb habot tudsz vele elérni.
A kókusztej habja könnyű és levegős, de nem túl tartós: habosításkor sok nagy buborék keletkezik, és a hab hajlamos gyorsan összeesni. Néhány barista éppen ezért trükközik vele úgy, hogy kókusztejet egy kevés szójatejjel kever, így a szója fehérjéje segít egy stabilabb habot adni.
A rizsital szinte egyáltalán nem habosodik – a fehérje hiánya miatt nincs, ami stabil habot alkosson. Legfeljebb egy kis buborékos réteg képződik a tetején, de igazi cappuccino habot nem várhatunk tőle. Cserébe a textúrája selymes, nem nehezíti el a kávét, inkább hígítja. Összességében, ha lattét vagy cappuccinót készítenél, a zab- vagy szójaalapú italok fognak a leginkább hasonló élményt adni, míg a mandula, kókusz inkább kis gyakorlattal vagy speciális verziókkal habosítható szépen. A borsóital habosíthatósága is figyelemreméltó: a borsóital magas fehérjetartalmának köszönhetően szép, hosszan tartó habot lehet készíteni belőle, akár latte art-ra is alkalmas. Egyes márkák kifejezetten “barista” változatban kínálják, amely garantálja, hogy a gőzölés és habosítás során is stabil, krémes habot kapjunk.
A burgonyaital Barista-verziója ~3% zsírtartalmú, így igazán gazdag textúrájú; ennek hála gyönyörű tejhabot lehet gőzölni belőle, ami akár latte art készítésére is alkalmas. Nem véletlen, hogy a cappuccinók és latték világában egyre többen kísérleteznek vele – még hideg italokban (például jegeskávéban) is stabil, tartós habot produkál. Érdekesség, hogy a burgonyatejet akár otthon is ki lehet próbálni: olcsó és könnyen elkészíthető pár szem krumpliból, így valóban igaz rá a “gazdaságos krumplitej” elnevezés.A növényi italokkal való gőzölés és latte art technikák elsajátítására külön latte art workshopot is kínálunk a Coffee Education Centerben.
Savasság és keveredés:
A kávé magas hőmérséklete és savassága sajnos néha trükkös lehet bizonyos növényi tejeknél. Talán tapasztaltad már, hogy egyes növényi italok kicsapódhatnak vagy szétválhatnak a forró eszpresszóban. Ennek fő oka, hogy a savas közeg és a hő hatására például a szójatej fehérjéi könnyen összeugranak (mintha “megalszik” a tej). A mandulatej esetén is láthatunk néha pelyhesedést vagy üledéket, főleg savasabb kávékkal keverve. Mit lehet tenni? Egyrészt választhatunk kifejezetten kávéba szánt (barista) verziót, amit úgy fejlesztettek, hogy eszpresszóval keverve se csapódjon ki vagy alvadjon meg. Ezekben gyakran stabilizátorok szabályozzák a pH-t és emulgeálószerek segítik, hogy a kávé és a “tej” tökéletesen elkeveredjen. Másrészt öntési technikával is segíthetsz: hagyd a kávét egy picit hűlni, mielőtt beleöntenéd a növényi tejet, vagy épp fordítva, előbb a tejet öntsd a csészébe és utána adagold hozzá a kávét lassan kevergetve. Ezzel mérsékelheted a hirtelen hő- és savsokkot. Jó hír, hogy a zabtej hajlamos a legkevesebbszer “összeugrani” – talán mert kevesebb benne a fehérje, így nincs, ami kicsapódjon. A kókusztej és a rizstej pedig fehérjeszegény és zsíros/vizes jellegű, így jellemzően inkább szétválás tapasztalható (pl. a kókusztej zsíros része kiül a tetejére). Ha homogén italt szeretnél, érdemes kevergetni fogyasztás előtt, vagy tényleg a barista változatot használni, ahol ez kevésbé gond.
Élettani hatások és tápanyagtartalom
A növényi tejek nem csak a kávéd ízét befolyásolják, hanem az egészségedre gyakorolt hatásuk és tápanyagtartalmuk is fontos szempont lehet a választásnál. Lássuk, miben különböznek ebből a szempontból:
Vércukorszintre gyakorolt hatás:
Mivel a növényi italok szénhidráttartalma eltérő, másképp hathatnak a vércukorszintedre. A rizstej például a magas keményítőtartalom miatt elég gyorsan megemelheti a vércukrot – glikémiás indexe 85 körüli, ami magasnak számít. Ha fontos számodra a vércukorszint kontroll, érdemes ezt mérlegelni, és inkább ritkábban használni nagy mennyiségben. A zabtej közepes GI értékű (kb. 60-70), köszönhetően annak, hogy tartalmaz valamennyi rostot is. A zabtej természetes cukortartalma ad egy kis édes ízt, de ha cukrozatlan verziót veszel, abban sincs hozzáadott cukor, csak az, ami a zab feldolgozásakor keletkezik. A szójatej és a mandulatej cukrozatlanul viszont alacsony glikémiás terhelésűek – a szójatej kifejezetten ajánlott cukorbetegeknek is, mert nem okoz vércukor-ingadozást. A mandulatej és a kókusztej szénhidráttartalma minimális (ha nincs édesítve), így ezek is barátságosak a vércukorszinthez. Összefoglalva: ha diétázol vagy a cukorbevitelre figyelsz, a cukrozatlan mandula-, szója- vagy kókusztej a legjobb a kávédba, míg a zab- és főleg a rizstej esetén tartsd szem előtt a mennyiséget és az összes bevitt szénhidrátot. A borsóital glikémiás indexe alacsony, azaz fogyasztása csak mérsékelt vércukoremelkedést okoz. További előnye, hogy allergénmentes: nem tartalmaz laktózt, glutént, szóját vagy dióféléket, így szinte bárki fogyaszthatja különösebb aggály nélkül. A burgonyaital szénhidráttartalma viszont közepes: 100 ml-ben ~4–6 g szénhidrát található, amiből típustól függően ~1,5–2 g a természetes cukor (illetve egyes termékekben hozzáadott cukor formájában jelenhet meg). Ez körülbelül megegyezik egy sovány tehéntej szénhidrátszintjével. Ennek megfelelően a burgonyaital vércukoremelő hatása sem drasztikus – főleg, ha a hozzáadott cukrot nem tartalmazó (édesítetlen) verziót választjuk. Jó hír, hogy létezik ilyen változat: a forgalmazók kínálnak cukormentes burgonyaitalt is, amelyben semmilyen hozzáadott édesítőszer nincs . (Mindig érdemes ellenőrizni a címkét: a maltodextrin vagy más keményítő jelenléte utalhat némi extra szénhidrátra, de ez is inkább a sűrűbb állagot és krémességet szolgálja.)
Kalória és zsír:
Kalória tekintetében is van eltérés. A mandulaital a legalacsonyabb kalóriatartalmú alternatíva – egy csésze (2,5 dl) natúr mandulatej akár csak 30-40 kcal is lehet, ami töredéke a zsíros tehéntejnek. A rizstej és a zabtej már több kalóriát tartalmaz (kb. 60-80 kcal csészénként), főleg ha nem light verziók. A szójaital közepes kalóriájú (~80-90 kcal/csésze), de cserébe fehérjében gazdag. A kókuszital dobozos italként mérsékelt kalóriát ad (szintén 50-60 kcal/2,5 dl körül), viszont ha a sűrűbb, konzerves főző kókuszitalt öntöd a kávéba, annak már jóval magasabb a kalória- és zsírtartalma, így azt inkább hígítva használd. Zsírok szempontjából a növényi tejek többsége alacsony zsírtartalmú, kivéve a kókusz, ami kb. 3-4g zsírt is tartalmazhat decinként (főleg telített zsírt). A zabitalban általában 1-2g zsír van decinként (részben hozzáadott repceolajból), a mandulában 1-2g (többszörösen telítetlen mandulaolaj), a szójaitalban szintén 1-2g. Tehát ha valaki a koleszterinszintjére figyel, mindegyik növényi tej jó választás lehet, hiszen koleszterin egyikben sincs, és többnyire kedvező zsírprofilúak (telítetlen zsírokban gazdagok), ami segíthet a szív védelmében. A zabtej béta-glükán rostjai kifejezetten koleszterincsökkentő hatásúak. A burgonyaital zsírtartalma már közelebb áll a tejéhez: az 1,5–3% zsír arány jellemző, amit jórészt a hozzáadott repceolaj biztosít. Ez a zsír ráadásul nagyrészt telítetlen, egészséges zsír, amely omega-3 zsírsavakat is tartalmaz – emiatt a burgonyaital még az esszenciális zsírsavak pótlásához is hozzájárulhat a növényi étrendben.
Fehérje és vitaminok:
A szójaital kiemelkedik fehérjetartalmával (kb. 7-8g fehérje csészénként), ezzel a legközelebb áll a tejhez tápanyag szempontból. Ha valaki nem fogyaszt tejterméket, a szója remek növényi fehérjeforrás, és gyakran B12-vitaminnal is dúsítják, ami a vegán étrendben fontos. A zabitalban is van némi fehérje (3-4g/csésze), a többi alternatívában azonban elenyésző (mandula, kókusz, rizs <2g). A gyártók ezt azzal kompenzálják, hogy dúsítják az italokat: a legtöbb boltban kapható növényi tej hozzáadott kalciumot tartalmaz (jellemzően kalcium-karbonát formájában), hogy egy pohárnyi kb. ugyanannyi kalciumot adjon, mint a tej. Emellett gyakran D-vitaminnal és B-vitaminokkal (B12, riboflavin stb.) is kiegészítik őket. Természetes vitaminjai közül a mandulatej említhető, ami E-vitaminban gazdag (ez jót tesz a bőrnek és antioxidáns hatású). A kókuszital és a mandulaital gyakran tartalmaz hozzáadott B12-vitamint is, ami a vegánoknak fontos pótlék. A zabpehelyből készült ital jó B-vitamin forrás lehet (B1, B2), illetve a benne lévő rost jót tesz az emésztésnek. A rizsitalban magnézium és egy kevés vas is előfordulhat, de összességében tápanyagban a legszegényebb opció (épp ezért mindig nézd meg, hogy dúsított változatot veszel-e belőle). Összegezve: egészségügyi hatásait tekintve mindegyik növényi ital laktózmentes és koleszterinmentes alternatíva, de ha a legtöbb tápanyagot keresed, a szójatej felé billen a mérleg (fehérje, vitaminok), míg a legalacsonyabb kalóriát a mandulatej adja. A zabtej szívbarát rostjaival tűnik ki, a kókusztej pedig gyors energiát adó zsírsavakkal. Mindegyik jól beilleszthető egy egészségtudatos étrendbe, csak figyelj a hozzáadott cukrokra: lehetőség szerint válaszd a natúr, cukormentes verziókat, hogy a kávéd ne egy rejtett cukorbombává váljon. A tápanyagtartalom tekintetében a borsótej igencsak meggyőző. Fehérjetartalma kiemelkedően magas – meghaladja a zab-, mandula-, rizs- vagy kókuszitalokét , és megközelítheti a tehéntej szintjét is. (Egy 240 ml-es pohár borsóital kb. 7–8 g fehérjét is tartalmazhat, ami nagyjából megegyezik a tehéntej fehérjetartalmával.) Emellett általában alacsony a szénhidráttartalma és cukortartalma – a natúr, édesítetlen változatokban gyakran hozzáadott cukor sincs, így ízre is „kevésbé édes”. A gyártók jellemzően dúsítják is: a borsóitalban gyakran ugyanannyi kalcium van, mint a tehéntejben, valamint hozzáadott D-vitamint, B2- és B12-vitamint is tartalmaz, így ezekből a mikrotápanyagokból sem szenved hiányt a fogyasztó.
A burgonyaital tápanyagprofilja kissé eltér a többi növényi tejtől. Mivel a burgonya nem kimondottan fehérjedús, a burgonyatej fehérjetartalma alacsonyabb – nagyjából 0,5–1 g fehérje van 100 ml-ben, ami jóval elmarad például a szója- vagy borsóitaltól. Vitaminok és ásványi anyagok tekintetében a bolti burgonyaitalok gyakran dúsítottak: jellemzően kalciummal, D-vitaminnal, B2- és B12-vitaminnal egészítik ki, hogy tápértékben közelítsék a tejterméket. Maga a burgonya pedig ad egy alap kálium utánpótlást, sőt némely gyártó kiemeli, hogy a természetes C-vitamin- és B-vitamin-tartalom is előny lehet (igaz, ezekből a feldolgozás után már nem túl sok marad). Összességében elmondható, hogy a burgonyaital egy könnyen emészthető, kiegyensúlyozott összetételű növényi ital, csak épp a fehérjepótlásban nem jeleskedik.
Tippek a megfelelő növényi ital kiválasztásához kávézáshoz
Végül íme néhány praktikus tipp, hogy a számodra legjobb növényi “tejet” tudd kiválasztani a kávéidhoz:
Határozd meg a prioritásaidat:
Először is gondold át, mi a legfontosabb számodra. Ha krémes cappuccino habot szeretnél otthon készíteni, akkor olyan italt válassz, ami jól habosítható (pl. zabital vagy szójaital, lehetőleg barista változatban). Természetesen egy szép latte art-hoz rengeteg gyakorlás és türelem is kell, de ha szeretnél egy stabil alapot kapni, akkor ajánljuk figyelmedbe a következő képzéseink egyikét: Latte art workshop, Professzionális baristaképzés. Ha könnyű, kalóriaszegény latte a cél, a cukormentes mandulaital ideális lehet. Amennyiben semleges ízű alternatív italt keresel, ami nem változtatja meg a kedvenc kávéd karakterét, akkor a szójaital vagy a hígabb rizsital lesz jó választás. Ha viszont különleges ízélményt is vinnél a kávéba, kóstold meg kókuszitallal vagy mandulaitallal, melyek saját aromájukkal feldobják a kávédat.
Figyelj a címkére
Cukor és adalékok:
Vásárláskor nézd meg az összetevőket. Sok növényi ital kapható édesített formában (vaníliás, cukrozott stb.), ami önmagában nem ördögtől való, de számolj vele, hogy ez plusz cukrot jelent. Ha diétázol vagy kerülöd a cukrot, inkább a “unsweetened” (cukrozatlan) feliratú dobozokat keresd. Így a növényi ital természetes ízét élvezheted, és te döntöd el, mennyire legyen édes a lattéd. Az adalékanyagoktól általában nem kell félni: a barista verziók például tartalmazhatnak napraforgó lecitint vagy növényi olajokat – ezek segítenek a habképzésben és abban, hogy a tej ne fusson össze a kávéval azonnal. Ha a legrövidebb összetevőlistát preferálod, választhatsz bio vagy házi készítésű növényi tejeket is, csak számíts rá, hogy ezek máshogy viselkedhetnek a kávéban adalékok híján.
Kísérletezz és találd meg a kedvenced:
Nincs mindenkire érvényes “legjobb” opció – érdemes többfélét is kipróbálnod a kávéddal. Vegyél kisebb kiszerelésben zabtejet, mandulatejet, szójatejet stb., és figyeld meg, melyiknek az íze, állaga passzol hozzád. Lehet, hogy meglepetés ér, és mondjuk a zabital lesz a favoritod még akkor is, ha eleinte furcsálltad a gabonás ízt, vagy épp rájössz, hogy a kókuszos latte a titkos élvezet számodra. Ha pedig nem jön be valamelyik, semmi gond – ma már olyan széles a kínálat, hogy biztos találsz megfelelőt, de az is lehet, hogy maradsz a jól bevált laktózmentes tejnél. A lényeg, hogy a kávézás öröm legyen, és ebbe az is beletartozik, hogy a számodra legfinomabb és legmegfelelőbb “tejjel” idd.
Praktikum és ár:
Vedd figyelembe a gyakorlati szempontokat is. A növényi italok általában hosszabb ideig eltarthatók felbontás nélkül (UHT vagy steril csomagolásban), így akár spájzban is tarthatsz pár dobozzal tartalékban. Felbontás után viszont mindegyiket hűtőben kell tárolni és néhány napon belül felhasználni. Ár tekintetében is van eltérés: a szója- és rizstej többnyire olcsóbb, a mandula- és zabital középáras, míg a különlegesebb vagy bio termékek (pl. kesudióital, makadámdióital) drágábbak lehetnek. Tervezd meg, melyiket engedheted meg magadnak rendszeresen – szerencsére a mainstream alternatívák ára az igény növekedésével egyre megfizethetőbb.
Végül fontos megjegyezni, hogy nincs rossz választás, csak más-más tulajdonságok. Ha kezdő otthoni barista vagy, bátran merülj el a növényi italok világában: lehet, hogy épp ettől lesz különleges és egyedi a saját kávéd! Experimentálj, szórakozz, és találd meg azt a kombinációt, amitől minden reggel mosollyal indítod a napot – legyen az egy habos zabtejes cappuccino, egy hűsítő mandulaitalos jegeskávé vagy egy illatos kókuszos latte. Egészségedre és jó kávézást!
A tanfolyamainkon többféle növényi italt is kipróbálhatsz és megtanulhatod, hogyan hozd ki belőlük a legtöbbet a kávézásban.
Cappuccino növényi italból
